SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA
PEDAGÓGIAI PROGRAM

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ

1.1. AZ ISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA

Az iskola létrehozásának rövid bemutatása

Iskolánk 1994-ben alakult Celldömölkön. Nyolcosztályos általános iskola, amely felmenő rendszerben alakult ki. Évfolyamonként egy osztályt indítunk.

Iskolánk Szent Benedek nevét viseli, aki életszentségével minden keresztény felnőtt és gyermek pedagógusa és példaképe. Városunkban a XIII. és XVIII. században bencés szerzetesek jeleskedtek a nevelésben és oktatásban.

Az iskola iránti igény a vallásukat gyakorló keresztény szülőkben és a plébános atyában született meg. Az egyházi intézményeknek városunkban hagyománya volt, a háború előtt ugyanis katolikus leányiskola is működött, amelyet azonban államosítottak. Ennek épületét a rendszerváltás után visszaigényeltük, de hosszas tárgyalássorozatot követve arra a megállapodásra jutottunk, hogy egy kisebb épületet és anyagi kártalaní-tást kérünk, amelyből egy új helyen egy új iskolát tudunk felépíteni. Terveink 2001 őszére megvalósultak.

Katolikus iskolánk tanárai megpróbálnak igényes szeretettel nevelni, és az érték-vesztett világban ráirányítani a gyerekek figyelmét a Krisztus által kínált élet szépségé-re. A gyerekeket fel kell vértezni a rájuk váró kísértések ellen, hogy az Istenhez való kötődésük olyan erős legyen, hogy a nehézségekben is képesek legyenek az árral szem-ben úszni. Ehhez feltétlenül kapcsolódnia kell egy szigorú, színvonalas oktatásnak, hogy "a világ fiai"-val vívott küzdelemben ne kelljen szégyenkezniük, hogy tudásban alulmaradtak.

Az iskola küldetésnyilatkozata

hit - közösségépítés - hiteles példaadás - lelkiismeretesség - következetesség

Ebben az öt szóban tömören összefoglalhatók a Szent Benedek Katolikus Általános Iskola Pedagógiai Programjának legfontosabb alapelvei. Nézzük, mit takarnak számunkra ezek a fogalmak:

HIT:

Kereszténységünk alapfeltétele az élő Istenbe vetett hitünk. Pedagógusaink ebből merítkezve tudnak csak "máshogyan" nevelni, mint a világi iskolák. Ez a másfajta értékrend határozza meg életünket. Hitünk elmélyítése céljából gyakoroljuk vallásunkat - minél lelkiismeretesebben. A szentmisék, szentség-imádások, lelkigyakorlatok, lelki napok, zarándoklatok, egyéni és közös imád-ságok mind hitünk megvalósulásának formái. Emellett a diákok hitre nevelé-sén is fáradozunk.

KÖZÖSSÉGÉPÍTÉS:

Az iskola megalakulásától fogva kulcsszerep jut a közösség építésének. Ennek egyik oka, hogy a pedagógusok több, mint fele egy keresztény ifjúsági közös-ségből került ki, ahol megérezhették az egymáshoz tartozás örömét, és a csoportban rejlő erőforrásokat. Ezt a tapasztalatot szerettük volna továbbvinni az intézményen belül is, bevonva ebbe a diákokat és szülőket egyaránt. Természetesen a tanulók példát is láttak maguk előtt a tantestületben, így számukra is hamar értékké vált az összetartozás. A közösségépítés céljából rendszeresen olyan programokat szervezünk, amelyek közelebb hozzák egymáshoz, az iskolához tartozókat, odafigyelünk egymásra, felelősséggel vagyunk a ránk bízot-takért, és bennük is igyekszünk kialakítani a közösséghez való tartozás fontos-ságát és értékét.

(HITELES) PÉLDAADÁS:

Tudjuk, hogy minden szóbeli útmutatásnál, irányításnál többet mondanak a tettek. A diákok elé csak akkor támaszthatunk követelményeket, ha azokat mi is nap mint nap teljesítjük. Vonatkozik ez a hitbeli, erkölcsi igazságokra egyaránt. Ezért elsősorban arra törekszünk, hogy hiteles keresztény emberek legyünk, s csak akkor tudunk keresztény pedagógusként is hatékonyan nevelni. Ezért ápoljuk hitünket mind egyénileg, mind közösségben. "Példát adtam nektek, hogy amit én tettem, ti is azt tegyétek." (János 13,15) Ahogyan számunkra Jézus az abszolút példakép, úgy nekünk is azzá kell vál-nunk diákjaink számára, de nem önmagunkat állítani eléjük, hanem elvezetni őket a mi Mesterünkhöz, Jézushoz. Ez a három kulcsszó szoros összefüggésben van a pedagógusok hitéletével. Lelki fejlődésünk érdekében rendszeresen találkozunk, ápoljuk hitünket.

LELKIISMERETESSÉG:

Ez a tényező mind a nevelői, mind az oktatói tevékenységet érinti. Pedagógusaink tudásuk legjavát adva készülnek fel a tanítási órákra, de felelősségüknek érzik az órákon kívül is, hogy formálják diákjaik személyiségét. A nevelésben szívügyüknek tekintik, hogy a tanulókat a helyes útra terelgessék.

KÖVETKEZETESSÉG:

A tanárok következetességének három irányba kell megnyilvánulnia:

• elsőként a diákok felé; a tananyag számonkérése mindenkivel szemben ugyanazon elvek alapján történik, rendszeresen;
• a tanárnak önmagával szemben is következetesnek kell lennie, a felké-szülésben, az adminisztrációban;
• és a pedagógusok egymás felé, hogy az intézmény rendszere egységes legyen, mindenki ugyanazon szempontrendszer szerint követeljen és értékeljen.
  

1.2. A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE

• Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§ (1) a) és b) pontja
• A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet
• Egyházi törvény
• A 100/97. kormányrendelet az érettségi szabályozásáról
• A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv.

1.3. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJA: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT

Az intézmény neve:
SZENT BENEDEK KATOLIKUS ÁLTALÁNOS ISKOLA

Az intézmény fenntartója:
SZOMBATHELYI EGYHÁZMEGYE

Az alapító neve, címe:
RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG CELLDÖMÖLK

Az iskola alapító okiratának száma, kelte:
001. / 1994. 03. 03.

A működési engedélyt kiadó szerv:
CELLDÖMÖLK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A működési engedély kelte:
2595 / 1997

Az iskola működési területe:
ALAPFOKÚ OKTATÁS - NEVELÉS

Az intézmény jogállása, gazdálkodási jogköre:
RÉSZBEN ÖNÁLLÓAN GAZDÁLKODÓ, A KÖLTSÉGVETÉS FE-LETTI RENDELKEZÉSI JOGOSULTSÁGOT TEKINTVE TELJES JOGKÖRREL RENDELKEZŐ EGYHÁZI FENNTARTÁSÚ KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY

Az engedélyezett évfolyamok száma, tanulólétszám:
8 ÉVFOLYAM ÉS 222 TANULÓ

2. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

2.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI

Katolikus iskoláink nevelésének alapja és középpontja maga Krisztus.

A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a sza-badság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középsze-rűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára.

"A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel." (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát:

• keresztény értékrendre épít, biztosítja a keresztény gondolkodás jelenlétét,
• a nevelő jelleg dominál,
• a nemzeti értékeket szolgálja,
• fontos szerepet szán az egyházi és a nemzeti hagyományoknak.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus iskolánk egész pedagógiai működésében.

• A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. "a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik."
• A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokásautomatizmusoknak. Ezért a szoktatásnak kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az va-lóban mindig indokolt legyen.
• Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, "belső békéjét" az érvényesülésnél.
• Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamat-ban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik.
• Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel.

2.2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJA

Iskolánk pedagógiai munkájának célja:

• A diákokat segítse abban a folyamatban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak.
• Az iskolahasználók elégedettségére való törekvés, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontossága.
• A diákok morális és esztétikai szemléletének alakítása, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényének megalapozása.
• A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen.
• Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki, illetve azt segítse elő.
• A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze.
• Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja.
• Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készsé-gét és a kreativitást.
• A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat.
• Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatása álljon példaként diákjaink előtt.
• Magyarságunk gyökereinek megismertetése (nyelv, történelem, magyarságtudat)
• Hagyományaink, ünnepeink megismertetése, átörökítése, élővé tétele (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.).
• A kulturált szórakozás igényének kialakítása.

2.3. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA FELADATAI

A katolikus iskolának kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: "ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll." Ezért iskolánk feladata:

Segítse elő az egyéni életélmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben.

Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő in-tézkedések, tantárgyak elsajátítása során.

Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását.

Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket.

Mutassa fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat.

Segítse elő a személyes meggyőződés, keresztény világszemlélet és világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján.

Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal ren-delkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját.

Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak.

2.4. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez.

Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, osztályzást, jutalmazást.

Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el:

• A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás).
• A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás).
• A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret).
• A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, kirándulás, táborozás).
• A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés, észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, rovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, átirá-nyítás más iskolába).
• A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célzó módszerek (elbeszélgetés, felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom).

2.5. AZ ISKOLA VALLÁSI ÉLETE, ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYAI

Az iskola hagyományainak kialakításában a vallásos nevelésre törekszik. A mindennapi életbe beépülő lehetőségek:

• A tanévet közös ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be (Veni Sancte, Te Deum).
• Napi ima: a tanítás megkezdése előtt iskolai szinten; étkezés előtt és után osztályszinten közösen imádkoznak a gyerekek a pedagógusokkal együtt.
• Kápolnai mise: az iskola kápolnájában /Don Bosco kápolnában/ a hét első tanítási napján a kijelölt osztály részére szentmise van a tanítás előtt (7:00 - 7:35).
• Tanulóink a hétköznapi szentmiséken vállalt szolgálatai (ministrálás, felolva-sás, ének).
• Gyermekrózsafüzér péntekenként (előimádkozás).
• Vasárnapi szentmiséken aktív részvétel (pl. prédikáció helyén rövid jelenetek szentek ünnepéhez kapcsolódóan, éneklés).
• A misén részt vevő gyerekek olvassák fel az olvasmányt, könyörgést. Előtte a hittan órán az osztály közösen készül a szentmisére. (Miseénekeket gyakorolják)
• Alkalmanként a szülői értekezleten az egyházközség plébánosa szól a szülőkhöz a vallásos neveléssel kapcsolatos feladatokról, nevelési elvekről.
• A szülőknek felnőtt katekézist biztosítunk.
• Az egyházi kiadású könyvek vásárlásával próbáljuk az iskola könyvtárát bővíteni.
• Iskolánk rendszeresen járatja a katolikus újságokat, folyóiratokat és buzdítja mind a gyerekeket, mind a szülőket azok olvasására.
• Az osztályfőnöki órák tartása a katolikus kerettanterv szerint történik.

A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Isten-kapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Isten-kapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hit-oktatásnak "nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, ha-nem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat.Isk.50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyerme-kek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében.

A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életébe. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak.

Ünnepeink

A tanév jeles napjai:

• VENI SANCTE
• TE DEUM
• lelki napok, lelkigyakorlatok, gyónási alkalmak (minden hónap első csütörtökén)
• farsang, iskolanapok
• ballagás
• az iskola névadójának ünnepe
• anyák napja

Egyházi Ünnepek

• szept. 12. Mária nevenapja, templomunk nagybúcsúja
• szept. 24. Szt. Gellért - a katolikus iskolák napja: lelki nap
• okt. 8. Magyarok Nagyasszonya
• nov. 1. Mindenszentek - megemlékezés a hittan- vagy osztály- főnöki órán
• nov. 2. Halottak napja - temetőlátogatás
• nov. 5. Szt. Imre ünnepe
• nov. 19. Árpádházi Szt. Erzsébet ünnepe
• dec. 6. Szt. Miklós - Mikulás ünnepség szentmise keretében
• dec. 8. Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatása
• nov-dec. Adventi gyertyagyújtások, koszorúkészítés a szülőkkel együtt,
• dec. 24-25. KARÁCSONY, pásztorjáték előadása, hangverseny
• jan. 18. Árpádházi Szt. Margit ünnepe
• febr. 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony
• febr-márc. NAGYBÖJT - lelki nap, HÚSVÉT
• márc. 21. Szent Benedek-nap, lelki nap
• márc. 25. Gyümölcsoltó Boldogasszony
• máj.-jún. PÜNKÖSD - bérmálás, elsőáldozás /beavatás/

Állami ünnepek

• okt. 1. A zene világnapja
• okt. 6. Aradi vértanúk - futóverseny
• okt. 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
• jan. 22. A magyar kultúra napja
• márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc

Az ünneplés módjai:

• Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat.
• Az év kiemelt ünnepeire lelki nappal készülünk, az ünnep napján szentmisén veszünk részt, tanítási szünet lévén iskolai vagy osztálykeretben ünneplünk (vetélkedő, akadályverseny, film). Ilyen ünnepek lehetnek - az iskola névadója, rendalapító ünnepe, templom búcsúja, a katolikus iskola napja, stb. - évi két alkalom
• A lelki napokat az év kiemelt ünnepe előtti napra, illetve ADVENT, NAGYBÖJT idejére tervezzük.
• Törekszünk arra, hogy havonta (minden első csütörtök) biztosítsunk gyónási alkalmat. Az erre történő felkészülésre a gyerekeknek hittanóra keretében biztosít az iskola lehetőséget. A gyóntatáshoz vendégpapokat hívunk.
• Ünnepi hangversenyt lehet szervezni karácsony előtt, Anyák napján
• Színdarabot adunk elő karácsonykor, szentek ünnepein, a szülők számá-ra összeállított műsoron (SZM műsor)

A hagyományteremtés egyéb lehetőségei gazdagítják az iskola életét:

• hittanversenyek
• tanulmányi versenyek
• kiállítás a tanulók munkáiból
• sportversenyek
• természetjárás
• irodalmi színpad
• kicsinyek kórusa
• hangszeres kamaracsoport
• szakkörök
• tornászcsapat
• tánciskola, néptánc