Kedves Diákok, kedves Szülők és Vendégeink!
Az idei tanévzáró alkalmával nem a szépen feldíszített iskolába léphettünk be,
hiszen ballagási ünnepségünk már a hétvégén lezajlott. Legyen ez az alkalom
mégis szép ünnep, ünnepeljük azokat, akik példás magatartásukkal és igyekvő
szorgalmukkal boldogan vehetik át a jó érdemjegyekkel teli bizonyítványukat,
vagy a dicsérő szöveges értékelést. Sok szülővel találkoztam már, akik egy-egy
sikeres év végi eredményért értékes jutalmat ígértek gyermeküknek. Azt hiszem,
aki végigtanulja az évet, és minden erejével azon van, hogy képességeinek
megfelelően teljesítsen, annak önmagában jutalmat jelent a győzelem, hogy ezt a
célt meg tudta valósítani. Sokan állnak itt ilyenek közületek, nemcsak azok,
akik könyvjutalmat kapnak, hiszen egy közepes teljesítményben is benne lehet a
diák sok-sok fáradozása, ha az ő képességei arra elegendőek.
De az értékelés előtt tekintsünk vissza a tanév fő eseményeire. Szeptemberben
közös zarándoklattal kezdtük az évet Szent Gellért ünnepén Kőszegre. Ősszel
megrendezték hagyományos családnapunkat, melynek kiemelkedő vendége volt Balczó
András olimpiai bajnok öttusázónk. Novemberben a környezetvédelem jegyében
zajlott egészségnevelési napunk, amely mindannyiunk figyelmét a felelősségteljes
gondolkodásra hívta fel. A nagyobb diákok pedig a fiatalokra leselkedő
veszélyekről, a kábítószerekről és az AIDS-ről hallhattak egy keresztény
előadótól. Az egyházi év kezdetén ismét sokan összegyűltünk adventköszöntő
ünnepségünkre, amelynek keretében megkötöttük a koszorúkat is. Decemberben
iskolásaink szép színdarabjukkal tették szebbé a celli gyerekek és felnőttek
szentestéjét. Januárban szintén hagyományos programunkra került sor, az idei
sítábor az ausztriai Oberwölz környékén zajlott nagy sikerrel. Farsang
zárásaként a kultúrház adott otthont a diákok SZM-műsorának, amely az álmodozás
jegyében telt, és a bibliai József alakját állította elénk példaképül. Nagyböjti
lelki napunk különlegessége volt, hogy szerzetesek érkeztek hozzánk, hogy a
Jézussal való barátságukról és hivatásukról beszéljenek nekünk. Ismét itt
zajlott a KIDS tornaverseny, amelyre az ország távoli pontjairól is érkeztek
hozzánk versenyzők. Tavasszal együtt ünnepeltük nyolcadikosainkkal a bérmálás, a
harmadikosokkal pedig az elsőáldozás szép alkalmát.
Egy másik nagy horderejű nemzetközi szintű versenynek is helyet adott iskolánk,
májusban itt zajlott a II. Ság hegy Kupa Szobi Tibor emlékverseny sakk
sportágban mintegy 180 résztvevővel.
A felsorolt események mellett diákjaink többsége a természetvédelem jegyében
ellátogatott a sárvári szelektív hulladékgyűjtőbe. Pedagógusaink igyekeztek
aktívan tartani a kapcsolatot a szülőkkel, ennek érdekében sok családot
meglátogattak. Természetesen a sok program mellett a tanulásra is maradt idő, a
számos versenyeredmény és kitüntetés is arról árulkodik, hogy nagyon sok diákunk
tett komoly erőfeszítéseket azért, hogy iskolája hírnevét sikereivel öregbítse.
Itt kell azonban említést tennem arról a jelenségről, amely elharapódzni látszik
iskolánkban, és amely ellen a következő tanévben nagyon komolyan fel fogunk
lépni. Tudniillik vannak olyan tanulók is, akik teljesen komolytalanul álltak
hozzá tanulmányaikhoz, rengeteg hiányosságuk, felszerelés- és házi feladat
hiányuk megakadályozta, hogy az oktatás zavartalanul folyhasson az intézményben.
Hanyag hozzáállásuk egyáltalán nem megengedhető, már csak azért sem, mert
keresztény értékrendünk szerint a kapott talentumokkal, a Jóistentől kapott
képességeinkkel el kell számolnunk. A másik komoly probléma volt a durva,
agresszív magatartás, a trágár beszéd és a tiszteletlenség a nevelőkkel szemben,
ezt főleg a felsős diákok körében tapasztaltuk. A jövőben nagyon szigorúan
büntetjük az ilyen magatartású diákokat - akár az iskolából való eltanácsolással
is. Ezen magatartási gondok megfékezése érdekében már megtettük az első
lépéseket. Úgy gondolom, hogy minden probléma gyökere, hogy az Istennel való
kapcsolatot sem ápolják a gyerekek, nem járnak szentmisére, istentiszteletre,
ezért sokkal könnyebben választják a rosszat, mint a jót.
Ezért kérek mindenkit, hogy a nyáron feltétlenül maradjon barátságban Jézussal,
a napi imádságon és legalább a heti szentmisén keresztül. Ahogy Péter
atya az utolsó napi reggeli imájában mondta példázatul Piroska és a farkas
meséjét, a Gonoszlélek könnyen hatalmába kerít minket, ha letérünk a kijelölt
útról, és nem ragaszkodunk Jézushoz. Minden nyáron kiürülnek a templomok,
ahelyett, hogy a sok szabadidőnkből inkább többet áldoznánk annak, akinek
mindent köszönhetünk.
Kedves Gyerekek! Szép nyarat kívánok nektek, a tv és a számítógép helyett
keressetek inkább igaz barátokat, akikkel együtt mozoghattok, játszhattok
önfeledten és vidáman a mindennapi iskolai feladatok helyett. A nyár
veszélyeiről se feledkezzetek el, vigyázzatok magatokra és egymásra.
Ezzel a 2008/2009-es tanévet lezárom.